Mindenki a saját mocskában forog körbe-körbe. Siratjuk azokat a képeket amik lenni szeretnénk, az elképzelt imidzseket amik gyerekkorunkban raktározódtak a tucatnyi BrúszVilisz, Svárcenegger meg DzsémszBond filmnek köszönhetően. Kisfiúként felnéztünk az önbizalommal teli, erős, legyőzhetetlen, macsó pasira. A nők, a rossz fiúk és az egész világ a lábaik előtt hevert. Eközben rongyosra aláztak és vertek minket a suliban és maximum álmodozni mertünk önbizalomról. Legjobb pillanataink azok voltak mikor egyedül maradtunk otthon és játszhattunk kicsit kemény fiúsat, játszhattunk a rengeteg játékpénzzel a gazdálkodj okosan -ból (ezeket persze a tucatnyi játékpisztollyal raboltunk el vagy védtünk meg), beöltözhettünk szuperhírónak. Gyarapíthattuk a rossz fiúk táborát is, lehettünk betörők, egy szóval bárki bárhol bármikor. Az ehhez való sablont még ha közvetve is az akciófilmekből szedtük. Persze ez idő alatt az önértékelésünk fikarcnyit sem változott, maximum lefelé. Személy szerint gyűlölöm a médiát, mégis fogyasztó vagyok mint mindenki más és a mai napig le tud kötni némely film esetleg sorozat, persze már nem elégszem meg akármivel, és maximum tudat alatt szerzem ezekből a hőseimet és a példaképeimet. A médiát tartom ennek az óriási öngyűlöleti hullám magjának. Tizenéves koruk elején járó lányok a „tökéletes” nőket figyelik. A szőke hajat, a kék szemet, az óriási melleket, a gyönyörű testet és persze azt, hogy a suli legnépszerűbb lányának kell lenni. Topmodell leszek meg „csúnya lányból egy hónap alatt kurvajónőt” műsorok mennek. Persze egy 12 éves lány nem tudhatja, hogy akit bálványoz egy drogos anorexiás kurva, akin kb 6 kiló smink van meg 8 megapixelnyi photo-shop, ráadásul mindezek alatt egy plasztikai sebész-művész munkája található.
Ránéz a saját testére, ami még rendkívül kifejletlen, a szülei nem kő gazdagok, hogy az osztály legnépszerűbbje legyen, az anyja is egy szar, ígyhát lesz belőle egy nulla önértékeléssel rendelkező értékes csajszi. Ami nem olyan jó ám mint ahogyan az hangzik, az efféle rengeteget tud szenvedni. Ugyanúgy mint az a srác akit porig aláztak az általánosban és 10 éves korától évekig kellett visszafojtania kurvanagy titkokat, hogy a nővérét ki ne tagadja a család.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.